A rafting szó jelentése: vadvízi evezés, amely során 4-12 fő gumicsónakban ülve zuhatagos folyón evez végig. A folyókon való evezés története az ókorba nyúlik vissza, hiszen az egyiptomiaktól a mezopotámiaiakon át, az indián törzsekig hosszú időn keresztül a kajak és a kenu volt a legelterjedtebb vízi közlekedési eszköz. Használták szállításra, utaztak velük, de az evezés mint sporttevékenység csak sokkal később, az 1970-es évek közepén jelent meg.
A mai értelemben vett vadvízi evezés a 20. század közepétől kezdett népszerű sportággá válni. A raftot (nagyon erős, felfújható gumicsónakot) eredetileg az amerikai hadsereg számára fejlesztették ki, speciális bevetéseken használták az elit alakulatok. A kalandvágyók azonban hamar felfedezték, hogy ezek a csónakok szinte mindent kibírnak, így a veszélyes, sziklás vadvizek sodrását is. Így indult hódító útjára a manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendő sportág, a vadvízi evezés.
